csakcsajok.nanoweb.hu

A hős, Jenő Eduárd gróf, sokkal nemesebb jellem, mint Kolostory Albert báró. Parasztjainak anyagi és szellemi jólétére törekszik, de kudarcot vall.

Villemont Raudon gróf, kinek Jenő Eduárd birtoka kellős közepén háza s százötven holdja volt, olyan válságon ment át, mely sok kortársát megrázta. Főnemes létére részt vett s Bastille lerombolásában és teljesen azonosult a forradalommal. A jakobinus rémauralom arra késztette, hogy külföldre költözzön. Napóleon hódításai csak megerősítették abban, hogy helyesen cselekedett. Amikor élete vége felé szembe került Jenő gróf társadalom átalakító törekvéseivel, nem áll a pártjára és mindennek ellenáll. Nem hajlandó feladni csekélyke ingatlanát és így akadályozza a birtok átszervezését. Kiábrándult emberként követője, de ellenzője is a felvilágosodásnak. Felületesnek és kidolgozatlannak tartja Jenő Eduárd elképzeléseit.

Jenő Eduárd feleségül veszi Raudon gróf lányát, Stephaniát. Raudon gróf minden vagyonát fiára, Florestánra hagyja.

Várhelyi, Cecil barátjának mondja magát, történetének nagy részét is az ő elbeszélésből ismerjük meg. Utóbb világossá válik, hogy Cecil korábban Villemont Florestán felesége volt, de elhagyta. (Cecil Florestán feleségét mindig Ameline-nek nevezi.) Cecil a tanácsos felesége lesz. Várhelyi lenézi a tanácsost és megvetéssel gondol arra, hogy Cecil ennek a kisszerű nyárspolgárnak nyújtotta a kezét.

Jenő Eduárd utolsó éveiről Cecil második férje számol be.

Florestán találkát beszél meg egy Ágnes nevű komornával, aki azonban szól Florestán feleségének, Ameline-nek. Amelie úgy dönt, ő maga megy el a titkos légyottra. Florestán maga helyett inasát, Don Jágót küldi a találkozóra a vörös szobába. Amikor aztán a grófnak gyereke születik, Florestán gyűlöli a gyereket, de kénytelen magáénak vallani. Jenő Eduárd menedéket ad egy 12 éves rokonának, Márton Adolfnak, akinek apját börtönbe csukták sikkasztásért.

A regény nyelvezete elég nehézkes és sok a lelki síkú történés. Nehéz olvasmány, és a főhősök sokszor kerülnek próbatétel elé, még saját magukkal is csatákat kell vívniuk. Bizonyos értelemben áldozatokká vállnak azoknak a körülményeknek köszönhetően, amit a sors hozott.

Kemény Zsigmond a magyar romantikus regényirodalom kiemelkedő alakja, Jókai Mór mellett a kor és a stílus neves képviselője. Ebben a regényben sok új és a modern regényírási technikát felvonultató megoldás fellelhető. Három egymástól elkülönülő szálon mutatja meg nekünk az író, hogy a sors milyen kegyetlen is tud lenni.

I. fejezet:

A helyszín II. Endre udvara. A király feleségének, Gertrúdisnak van egy Ottó nevű öccse. Ottó szerelmes lesz Bánk bán feleségébe, Melindába. Ottó ezzel kapcsolatban kikéri Biberach véleményét, vajon Melinda viszonozni fogja-e közeledését. Biberach egyértelműen válaszol, Melinda tisztességes, szerető feleség, semmiért nem hagyná el férjét. Ottót azonban nem érdekli ez az akadály.

Melindának van két bátyja, Simon és Mikhál. Otthonuk Spanyolország, ahová Mikhál vissza is vágyik, de Simon szerint itt kell letelepedniük és új életet kezdeniük. Petúr bán a kocsmában Gertrúdist szidja viselkedése miatt, a két azonban nagy nehezen megnyugtatja. Minden bizodalmuk Melindában van, aki puszta megjelenésével is több értéket hordoz magában, mint maga a királynő. Petúr titokban hazahívja Bánk bánt, de részleteket nem árul el, csak annyit mond, hogy a jelszó Melinda. Amikor Bánk megérkezik, lesújtja, hogy felesége nevét valami titok elfedésére használják és rosszat sejt, szinte meg se hallja Tiborc panaszát.

Ottó megtudja Biberach-tól, hogy Melinda hajlandó beszélni vele. Amikor találkoznak, a herceg folyamatosan ostromolja annak ellenére, hogy Melinda határozottan ajtót mutat neki. Hirtelen megjelenik a királynő, aki rögtön átlátja a helyzetet és nagyon mérges lesz Ottóra, aki ezek után még tőle kér segítséget. Melinda a királynő érkezése után szinte rögtön lehagyja a termet. Végül Biberach segít Ottón, és kétféle port ad neki. Melinda részére ajzószert, a királynénak pedig altatót. Bánk bán mindenért Gertrúdist okolja, akiről csak rosszat hall, bármerre is jár.

II. fejezet:

Petúr bán és követői Gertrúdist bírálják és szidják, leváltásán gondolkodnak. A következő éjjel akarják tervüket megvalósítani, de Mikhál és Bánk bán nem támogatja a tervet. Már mindenkit sikerül is lebeszélni, csak Petúrt nem, mire dulakodni kezd egymással a két bán, de Petúr amint meghallja Endre király nevét, meghátrál. Ekkor megjelenik Biberach, aki szintén tudja a jelszót és mindent elmond Bánk bánnak, aki Melindához indul, és attól fél, hogy rajtakapja Ottóval.

III. fejezet:

Bánk bán felelősségre vonja feleségét, aki térden csúszva, teljesen megalázkodva bizonygatja, hogy ártatlan. Megint a királynőt okolják mindenért. Bánk bán elbizonytalanodik, nem tudja kinek higgyen.

Ottó megint Biberach-hoz fordul segítségért, de nem kap. Erre megfenyegeti a lovagot és mivel ő még ezek után sem hajlandó segíteni, egy késsel leszúrja. Biberach megesküszik Myska bánnak, hogy ha segít neki felépülni sok titkot árul el neki.

IV. fejezet:

Gertrúdis mindenről értesül Izidórától. Megtudja, hogy Bánk bán hazatért, hogy öccse, Ottó gyilkos lett és altatót kevert italába. Izidóra engedélyt kér arra is, hogy hazamehessen, ugyanis szeretné elhagyni az országot.

Melinda és Gertrúdis találkozása: a királynő elbocsájtja Melindát, aki minden dühét kiengedi és mindenért a királynőt teszi felelőssé. Bejön Mikhál is, aki lázadással fenyegeti Gertrúdist és követeli, hogy mindent adjon vissza a népnek, amit elvettek tőle. Gertrúdis elviteti Mikhált és megpróbálja felszámolni a lázadást.

Gertrúdis beszélni akar Bánk bánnal Melindáról, de már nagyon elmérgesedtek az indulatok és csak veszekedés és fenyegetőzés lesz belőle. A vita odáig fajul, hogy a királynő megátkozza Bánkot, Melindát és a kisfiukat, Somát. erre belép Ottó, de amikor meglátja Bánkot, el akar menekülni. Dulakodás alakul ki Bánk és Gertrúdis között, a királynő tőrt ránt, de Bánk öli meg őt. Myska bán már későn érkezik, meghalt a királynő. Ottó szökni próbál, de a lázadók elfogják, Petúr bán és követői pedig az őrséggel harcol.

V. fejezet:

II: Endre felesége halálának és a lázadásnak hírére hazatér. Gertrúdis felravatalozva fekszik. Solom mester Ottót gyanúsítja a gyilkosságért, ugyanis ő ölte meg Petúrt is. A király elismeri, hogy felesége nagyot hibázott, de ki akarja deríteni ki ölte meg feleségét. Ekkor belép Bánk bán és mindent bevall. A király párbajra hívja ki, de Bánk nem hajlandó harcolni. Megérkezik Myska, aki azt állítja Biberach mindent elmondott neki a halálos ágyán, a királynő ártatlan volt és csakis Bánk bán a bűnös. Már éppen el akarják vinni Bánkot és a kis Somát, amikor Tiborc megérkezik a rossz hírrel, miszerint Melinda vízbe fojtotta magát. Szörnyű tettét Ottó becstelensége miatt követte el.

A király felmenti Bánk bánt, mondván, hogy már elég büntetést mért rá a sors.

A jó palócok című novelláskötet több remek elbeszélést tartalmaz. Vannak benne vidám, szomorú és irónikus történetek is, íme néhány a teljesség igénye nélkül:

A néhai bárány

Bodokon a hatalmas felhőszakadás miatt mindent elöntött a víz. A falu lakói megfeszített munkával próbálták a folyóba vezetni a vizet. Ajtók, székek úsztak az árban. Egy tulipános ládika is sodródott, melyen egy kisbárány kapaszkodott. Sós Pál udvara előtt látták utoljára a bárányt is és szegény Baló Ágnes kelengyéjét is, aki szégyenszemre, ruha nélkül nem mehetett férjhez. A bárányt Cukrinak hívták, akit nagyon hiányolt Baló Mihály lánya. Hírt kaptak, hogy több falun keresztül sodródott a láda. Bejártak mindent, de a bárányt sehol nem találták. Hazafelé menet megálltak a templomszentelésen, ahol Sós Pál is ott volt. Boriska elkérte tőle Cukrit, de Sós Pál tagadta, hogy nála lenne. A nagy esküdözésben leesett róla a vadiúj ködmöne, melyet a kisbárányból csináltatott.

Bede Anna tartozása

Bírósági végzést hozott egy lány, miszerint fél évnyi fogházbüntetése van. Bede Annának szólt a papír, de kiderült, hogy Bede Erzsiről van szó valójában. Erzsinek nem kellett letölteni a büntetést, hiszen nem az ő nevére szólt a végzés, Bede Anna pedig ártatlan volt, de már nem is él.

Péri lányok szép hajáról

Csató Pista szemet vetett Péri Juditra. Aratáson voltak Katával, Judit testvérével. Csató Pistának pedig már felesége is volt. Addig fűzte Juditot, míg sikerült megcsókolnia és aznap estére egy találkát is megbeszéltek. Judit útnak indult, de Pista felesége nem hagyta annyiban a dolgokat. A lány után ment és levágta a haját. Mikor Kata rátalált testvérére, Judit már lázas volt. Elvitte a legközelebbi faluba, ahol ő is levágta a haját, hogy orvosságot vehessen belőle.

A kis csizmák

Bizi apónak gőgös, képmutató élete volt, s most öregségére folyamatosan csak bünteti az Isten. A lovait ellopták, a fia pedig megbetegedett. Egy fiúcska szegődött mellé, aki árva volt és nincstelen, és mezítláb járt. Bizi apó csizmát csináltatott neki és gondjaiba vette. Mire hazaért, lovai megkerültek és a fia meggyógyult.

Tímár Zsófi özvegysége

Zsófit elhagyta férje, Péter. Egy év múlva azonban üzent, hogy megbánta ami történt és várja Zsófit. Az asszony útnak is indult. Ezalatt Péter egy keresztet akart a toronyba tenni, de lezuhant és meghalt. Zsófi így tényleg özvegy lett.

Az a pogány Filcsik

Az öreg Filcsik csizmadia volt. Minden vagyonát egy gyönyörű, hímzett bunda tette ki. Ebben járt éjjel-nappal, nyáron és télen is. Lányát egy olyan férfihez akarta adni, akit az nem szeretett, ezért megszökött a szolgabíróval. Apja ezt nem tudta megbocsájtani soha. Lánya többször meglátogatta, de Filcsik hajthatatlan volt. Terka később megbetegedett és látni akarta az apját. A szolgabíró elment érte, de Filcsik még ekkor sem jött. Ezért ellopatta egyetlen vagyonát, a bundát és erre rögtön megjelent Filcsik is, de lányának nem bocsájtott meg. Hazafelé meglátott egy koldus asszonyt és gyerekét az árokban. Ott aludtak a hidegben. Odaadta nekik a bundát, de ha egyszer meghal, csak pogány temetésben részesülhet, mert nem jó keresztény.

A bágyi csoda

Vér Klára a molnár felesége volt. Fogadalmat tett urának, miszerint: "előbb folyik fölfelé a bágyi patak, mintsem az én szívem tőled elfordul". János szerette a feleségét és próbára akarta tenni, ezért lefizette a molnárlegényt, hogy zárja le a zsilipeket. A patak kiönteni nem tudott, így megfordult és felfelé kezdett folyni...

A Tót atyafiak című novelláskötet négy hosszabb elbeszélésből áll.

1. Az arany kisasszony

Selmecbánya bemutatása, az író a pokolhoz hasonlítja a várost.

Szereplők:

Csemez úr

Csutkás tanár úr

Luppán Demeter

Krisztina - Csemez úr lánya

Bohuska - Krisztina barátnője

Mirkovszki Miklós - Bohuska bátyja

Cselekmény:

Luppán Demeter és Csutkás úr Csemez úrnál vendégeskednek. Kártyázás közben mindketten szemet vetnek Krisztinára és feleségül akarják kérni, ő azonban elszalad. Éppen barátnőjébe, Bohuskába, és annak bátyjába, Mirkovszki Miklósba botlik, akiknél átmenetileg menedéket talál. Miklósnak szintén megtetszik Krisztina és ő is el akarja venni, de az apja kiköti, hogy a kérők közül csakis annak adja a lányát, aki akkora arannyal fizet érte, mint amekkora a menyasszony maga. Miklós vállalkozik egyedül a feladatra és elmegy Amerikába szerencsét próbálni. Az utazás előtt még elbúcsúzott Krisztinától és egy ezüst gyűrűt adott neki, amibe a "tempus" szó volt vésve, ami azt jelenti - "ne érj hozzá". Teltek múltak az évek, Krisztina apja már régen meghalt, de Miklós még mindig nem tért haza. Krisztina azóta is csak várja, pedig elszállt már szépsége is és fiatalsága is.

2. Az a fekete folt

Olej Tamás kutyájával, Merkujjal vigyáz juhaira Brezina környékén. Felesége meghalt mikor megszülte kislányukat, Anikát. Juhai a talári herceg tulajdona, de ő vigyáz rájuk. Olej Tamás bojtárja Matyi, és szerelmes Anikába. Egyik este, miután hazatértek a legeltetésből és leültek vacsorázni, vendég érkezett. Először azt hitték, csak egy fiatal vadász, de kiderült, hogy Taláry Pál az, maga a herceg. Anika azonnal beleszeretett a fiatal hercegbe és érzései nem maradtak viszonzatlanok. A herceg szerette volna elvinni magával a lányt, de a juhász nem adta, még a nyáj fejében sem. Matyit el is küldte a herceghez, hogy nem adja a lányt semmi pénzért. A bojtár azonban nem tudott beszélni a herceggel, mert már Bécsben voltak Anikával. Mikor ezt megtudta Olej, Matyit a városba küldte, ő pedig felgyújtotta az egész tanyát, melynek helyén csak egy fekete folt maradt. A juhászt nem látta többé senki.

3. Lapaj, a híres dudás

Lapaj Istók csöndes, szótlan ember volt, és egyben a falu dudása is, így minden lakodalomra meghívták a faluban. Kisfiú korában apjától kapott egy fekete báránykát, akit Pokolkának hívtak. Amikor az állat elpusztult, Istók egy csodás dudát csinált belőle. A faluban még két dudás volt rajta kívül és mindenáron meg akarták szerezni a dudát, de Istók nem adta. Egy éjjel egy szép nővel találkozott, de gyorsan elbúcsúztak. A nő vízbe fojtotta magát és Istókot egy csecsemő várta a kunyhójánál. A baba nagyon sírt, ezért az öreg magához vette. Eladta a dudáját és egy kecskét és párnát vett rajta a kislánynak.

4. Jasztrabék pusztulása

Gerge István csendbiztos, szakmájában nagy tekintély, az igazság bajnoka. Elfogta Szlimák Matyót is, aki barátaival állandóan loptak és mindenféle törvénytelenséget vittek véghez. Megegyezett vele, hogy ha egy évig besúgó lesz, gazdaggá teszi. Matykó bele is ment az üzletbe, Gerge pedig sorra kapta el a rablókat. Már félni kezdtek tőle, és akiket elkapott önként elmondták neki bűneiket. Lassan megtisztult a környék, csak Jasztrabot, a vezért nem sikerült elkapnia. Gerge elindult az erdőbe, ahol megtalálta Jasztrabot, aki rögtön rálőtt. A lőpor füstjét kihasználva Gerge két ólomgolyót vett elő, mintha elkapta volna a lövést. Jasztrab azonnal megadta magát ijedtében.